Kapcsolat

Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft.

SZÉCHENYI ISTVÁN EMLÉKMÚZEUM
9485 Nagycenk, Kiscenki u. 3.

Telefon:    + 36 99 360 023
                 + 06 30 447 12 48

GPS-koordináták: É 47,60883  /  K 16,70605

Bővebb információ és tájékoztatás:  Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.  

 

 

Esküvők

„Reformkori elegancia”

Minden Hölgy álma, hogy egy valódi Kastély kertjében királylány módjára mondja ki a boldogító igent! Mindez most valóra válhat a Széchenyi István Emlékmúzeumban, ahol minden adott ahhoz, hogy úgy érezzék, mintha csak egy tündérmesébe csöppentek volna.

Mindazok számára, akik különleges alkalomhoz, vagy esküvőhöz keresnek megfelelő helyszínt, ajánljuk a kastély kivételes szépségű dísztermét.

Elegancia és letisztultság – ezek jellemzik leginkább a reformkori kastélyépületet. A kastély felújított terme a kastély hangulatát tükrözve elegáns környezetet nyújt meghitt ceremóniák részére.

 Akkor teljes az életed, ha azzal foglalkozhatsz, ami boldoggá tesz...

 Mi arra vállalkozunk, hogy megpróbáljuk az elvárásaikat a legmagasabb színvonalon megszervezni. Készséggel és szívesen állunk rendelkezésére egyedi ajánlatok összeállításával:

Telefonszám: 06-99/537-644

E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Feltöltés alatt

A menüpont tartalma jelenleg feltöltés alatt áll

A Széchényi-család története

A Széchényi-család története és Széchenyi István élete

A család a Nógrád megyei Alsószécsénykéről (ma Szécsénke) származik. Az ősök végvári vitézségükért nemesi rangot kaptak, az ezt bizonyító oklevelet 1629-ben Széchényi György (1592-1695) a későbbi esztergomi érsek kérte ki. A család tagjai közül a vagyont és hírnevet megszerző Széchényi György esztergomi érsek meghatározta a család későbbi életének alakulását. Széchényi II. György (1656-1732) vitézségért kapott grófi rangra emelésével 1697-ben a főrend sorába lépett. A Széchényiek ezzel az ország egyik vezető családjává váltak.

A Széchényi grófokat megkülönböztette a korszak többi földesurától a gazdálkodásukból befolyt haszon, pénz felhasználása, amelyet birtokaik gyarapítására, fejlesztésére és korszerűsítésére költöttek. Széchényi Fanny (Franciska 1783-1861) albumából vett életképeken keresztül bepillanthatunk a család 19. század eleji életébe.

Széchényi Ferenc (1754-1820) korának egyik legkiemelkedőbb alakja volt. A felvilágosult, a köz javáért dolgozó politikus főúr az ország és a rendek érdekeit szem előtt tartva magas hivatalokat töltött be az uralkodók mellett. Tudománypártoló munkásságának legnagyobb tette, hogy 1802-ben a nemzetnek adományozta a kiscenki kastélyban őrzött felbecsülhetetlen értékű könyv-, kép-, térkép-, címer-, pecsét- és éremgyűjteményét, amellyel megalapozta a hazai múzeum- és könyvtárügyet. Az itt látható tárgyak, dokumentumok a Múzeum alapítására utalnak, a berendezés a Nemzeti Múzeum első tárgyai közül valók.

1791. szeptember 21-én Bécsben született Széchényi Ferenc és Festetics Julianna legkisebb gyermeke, Széchenyi István(1791-1860).

A politikus és családapa Széchenyit ismerhetik meg. A sala terrena, kastély főépületének fogadóterét követő termekben. Ebben a fogadótérben a kastély eredeti berendezésből a mozaikpadló és a barokk márvány kandalló maradt meg.

Széchenyi István politikai irodalmi munkássága meghatározta a reformkor politikai mozgalmát. Az 1830-ban megjelent Hitel a magyar politikai irodalom történetének legnagyobb hatású munkája, amelyben Széchenyi a reformelképzeléseit vázolta. Később ezt pontosította, részletezte a Világ és a Stádium című munkáiban. E három mű együtt Széchenyi eszmerendszerének összefoglalását is jelenti. Széchenyi politikai eszméit és törekvéseit sikeres gyakorlati alkotásai tették hitelessé. Hírnevének csúcsát a 30-as évek vége jelentette, amikor egyéni sorsa is révbe ért. 1836. február 4-én nőül vette özvegy Zichy Károlynét, Seilern Crescentiát. Róla a tárlóban látható miniatűrt Széchenyi István mindig magánál hordta.

Széchenyi minden aggodalma ellenére üdvözölte a márciusi forradalmat. Igaz, ő a változást, a reformokat békés és hosszabb úton gondolta véghezvinni. A forradalom melletti szimpátiáját azzal is kimutatta, hogy hivatalt vállalt az első magyar felelős kormányban. A megalakuló Batthyány-kormányban elfogadta a közlekedési és közmunkaügyi tárcát. Az enteriőrben Széchenyi István egykori miniszteri dolgozószobájának berendezései találhatók. Széchenyi aggodalmai az erőszakos változásra beigazolódtak. Az egyre feszültebbé váló belpolitikai helyzetben a háborútól és az esetleges számonkéréstől rettegett. Ezért 1848. szeptember 4-én – egy héttel Jellasics támadása előtt – lemondott miniszteri székéről. Egészségi állapota és orvosa, Balogh Pál javaslatára –, aki elkísérte erre az útra – a döblingi szanatóriumba szállították.

A szabadságharc véres eseményeit és a megtorlást Széchenyi István a Bécs közeli Görgen-féle intézményében, a világtól elzártan élte meg. Döbling nyugodt légkörében állapota javult, a családtagokon kívül már látogatókat is fogadott. Az 1857-ben megjelent Alexander Bach utasítására írt röpirat, a „Rückblick”, amely az új magyarországi (Bach)rendszer dicsőítésére íródott és indokolatlannak nyilvánította a passzívan ellenálló politikai elit követeléseit. Széchenyiben egy válasz fogalmazódott meg, „Ein Blick auf den Anonymen «Rückblick»”címmel. Széchenyi kéziratát Döblingből részekként csempészték ki, és névtelenül (von einem Ungar – Egy magyartól), Londonban német nyelven, 1859-ben jelent meg. A szerző nem sokáig őrizhette meg névtelenségét. A császári csendőrök zaklatásai egyre gyakoribbá váltak a döblingi lakosztályában, ahol perrel és börtönnel fenyegették az idős grófot. A tragikus végeredmény: 1860. április 8-ára virradóan lakosztályában holtan találták grófot, életét pisztolygolyó oltotta ki. A tárlókban a Döblingben eltöltött évek emlékei, a gróf vesztét okozó kiadványok és a Legnagyobb Magyar halálának dokumentumai, a gyász emlékei látható. A falakon Széchenyi ábrázolások, döblingi életképek függenek. Továbbá az a műalkotás, amelyet a leghitelesebb Széchenyi ábrázolásnak tartanak, az idős grófról Döblingben, Hans Anton Gasser készítette márvány mellszobor.

A folyosóra kilépve Ludwig Rohbock 19. századi magyarországi látképei láthatók. A folyosó benyílóban pedig Széchenyi István bécsi szülőházának egykori emléktáblája található.

A kastély barokk lépcsőjén jutunk fel az emeletre, ahol Széchenyi István gyakorlati alkotásait számos dokumentum, tárgy modell és makett segíti megismerni.

Múzeumpedagógia

Múzeumpedagógiai szolgáltatásunk igénybevételéhez előzetes egyeztetés szükséges

 Jelentkezni telefonon:

+ 36 99 360 023 vagy

+ 36 30 447 12 48 - as számokon lehet!

 

 

 

Tisztelettel:

Széchényi-örökség

Széchényi Mauzóleum

A Széchényi-mauzóleum története

A mai Nagycenk kialakulásáról a már a kastélytörténetnél esett szó. Itt csak annyit említünk meg, hogy az egykori két község a mai napig nem épült össze, azonban az iskola, a templom és a temető mindig közös volt Nagycenk területén. A temető egykor I. László király rendelete alapján a templom körül helyezkedett el. Később Mária Terézia rendeletét követően az új temető 1778-ban nyílt. Az új temető területét Széchényi Antal özvegye, Barkóczy Zsuzsanna engedte át használatra a két község lakóinak. Az özvegy nemcsak a területet biztosította az új temetőnek, hanem a temető akkori közepén kápolnát is építtetett. Ezt a kápolnát az örökös Széchényi Ferenc Ringer József soproni építész tervei alapján 1806-1819 között egy klasszicista előcsarnokkal és a családi mauzóleummal bővíttette ki.

Az 1819-ben elkészült előcsarnok épülete kváderesen vakolt görögös homlokzatú. A két dór oszlop a háromrészes triglifes párkányt és felette a timpanont tartja. A közöttük nyíló a kapu felett, a falmezőben a hit allegóriáját ábrázoló félköríves dombormű látható. Az ajtón belépve jutunk a téglalap alakú előcsarnokba, a „templombelsőbe”, amelyet ion oszlopok tagolnak három, kazettás mennyezetű hajóra. Az ajtók és a fülkék félköríves záródásaiban „camaïeu” technikával festett díszítmények bibliai jeleneteket ábrázolnak.

Ebből a csarnokból nyílik az ovális alaprajzú, kupolás boltozatú barokk kápolna, amelynek mennyezeti freskóját a szakma Dorfmeister Istvánnak tulajdonítja. A festett párkányzat alatt a falakon lévő aranyozott fafaragások főpapi jelvényeket ábrázolnak. – A családból többen is magas papi tisztséget töltöttek be. – A lábazatot vörösbe játszó erezetű műmárvány borítja, amely milánói stukkátorok (stukkókészítő) munkája Az ajtó fölött az orgonakarzaton Philipp König soproni orgonakészítő munkája található a 19. század elejéről. Az orgonán egykor Liszt Ferenc is játszott. Az oltárkép Krisztus mennybemenetelét ábrázolja, Hess Mihály egri festő alkotása, akinek Széchényi Ferenc kegyúri templomaiban több megbízást is adott. A kápolna berendezései klasszicista stílusban készültek.

Az oltártól balra a sekrestye ajtaja, jobbra a családi sírbolt lejárata nyílik. A sírboltba vezető lépcső felett a felirat „Voltunk mint ti, | lesztek mint mi: | por és hamu.” A kripta bejárata felett pedig a Széchényi-család címeréből a hármas halmon álló kettős kereszt mező látható és alatta család jelmondata olvasható „Si Deus pro nobis quis contra nos”

A családi sírboltot Széchényi Ferenc a család elhunyt tagjai számára létesítetett, „… hogy fiait és unokát ne csak életökben kapcsolja össze atyafiságos szeretet, hanem holtuk után vele és anyjukkal együtt nyugodjanak.” A sírboltban később a család tagjai a Széchényi Ferenc által meghatározott rend szerint temetkezhettek. Ma 48 Széchényi-családtag piheni itt.

A mauzóleum két részből áll; a barokk kápolna alatti ovális, boltozott térből, és az előcsarnok alatt húzódó kereszt alakú sírboltból.

A sírbolt első, a barokk kápolna alatti ovális terében jobbra a posztamenseken két (szív)urna látható, Széchényi Ferenc készítette szülei emlékére. Közöttük Széchenyi Bertalan és felesége sírhelyei. Jobbra a másik oldalon Széchenyi István †1860, akit elsőnek temettek ebbe a kitüntetettnek nevezhető térbe.

Az előcsarnok alatt húzódó sírboltba temettek először, még a földfeletti építmény elkészülte előtt, 1809-ben Széchényi Ferenc nővérének férjét. A következő temetésre 1811-ben került sor, amikor fényes külsőségek mellett újra temették a (sopron)bánfalvi kolostor kriptájából – 1809-ben megbolygatott – Széchényi Pál kalocsai érseket. Széchényi Ferenc halála előtt még két temetésre került sor. A kereszt főágában az ovális tér oltárával szemben a felső sorban nyugszik a sírbolt építtető Széchényi Ferenc, mellette felesége, körülötte idősebb fiai a feleségeikkel és azok leszármazottaival.

A kereszt oldalsó ágában jobbra az 1811-ben újratemetett Széchényi Pál érsek üvegkoporsója található, a másik oldalon pedig az a fémláda, amelyben egykor Széchenyi István halálakor viselt ruhadarabjait őrizték, ma már csak a golyó által kiszakított koponyacsont látható benne.

Széchenyi István Emlékmúzeum

A kastély és a múzeum rövid története

A mai település, Nagycenk nagyközség az 1892-es miniszteri rendelet értelmében a két falu Nagy- és Kiscenk 1893. október 1-én közigazgatásilag egyesült Nagycenk néven.

A település bizonyíthatóan a neolitikum óta lakott. A honfoglalás után feltétezhetően a Kér és a Nyék törzsek tagjai szállták meg területet, majd község területén Sur vezér nemzetsége, a későbbi Osli-nemzetség telepedett le. Az későbbi évszázadok során a községek birtokosai között a Kanizsai-, majd a család fiági kihalása után a Nádasdy-család birtokol jelentősebb területeket, illetve Kiscenket szinte teljes mértékben. A Wesselényi-féle összeesküvés során Nádasdy Ferenc országbíró vagyon és fővesztése után vagyonát, így Cenket is a kincstár elkobozta. Majd az elkobzott birtokokat 1677-ben I. Lipót a Draskovich-családnak kínálta fel megváltásra, akik Széchényi György akkori kalocsai érsekhez fordultak. Ő váltotta meg az Alsó- és Felsővidék birtokait 1677-ben előbb zálogjogon, majd unokaöccse, a grófi címet szerző Széchényi II. György 1710-ben örökjogon. A cenki területeket Széchényi-család 1945-ig birtokolja.

A településen a főúri család rangjához méltó első építkezés azután indult meg, hogy Széchényi Antal 1741-ben a közeli Széplakról (ma Fertőszéplak) a birtokok központját Kiscenkre helyezte át, ahol feleségével, Barkóczy Zsuzsannával a központhoz méltó kastélyt építtetett. Az erkély felett körbefutó dombormű díszeken puttók mutatják be a család katonai szerepvállalását (oldalt balra) és tudománypártoló tevékenységét. A középső fríz jobboldalán a Széchényi-címer mellett szalagon a MDCCL évszám látható. Fent a timpanonban a Széchényi és a Barkóczy egyesített családi címer található. Az építkezés és a park rendezése, a híres hársfasor telepítése az 1750-es évek elejére fejeződött be. A birtokok örököse Széchenyi Antal halála után unokaöccse, Széchényi Ferenc lett. Széchényi Ferenc (Sopron)horpácsról azonban csak Széchényi Antal özvegyének halála után, 1783-ban költözött a cenki kastélyba, ahol új otthonát rendezte be. A kastélyt Ringer József soproni építésszel építette át. A park kialakításában is változás történt, a barokk geometrikus és szimmetrikus elrendezését felváltotta a kor divatja szerinti angol kert, megépült a parkot övező kerítés és a bejárat mellett a két pandúrház. Széchényi Ferenc halála után a legkisebb fiú, Széchenyi István egykori otthona lett. Az ifjú gróf Hild Ferdinánd soproni építésszel újítatta és építette át kastélyát saját igényeinek megfelelően. Tőle idősebb fia, Béla örökölte. A kastély az ő halála, 1920 után a Széchényi-család birtokában volt 1945-ig. Ma az ódon falak között a Széchenyi István Emlékmúzeum kiállításai tekinthetők meg.

A kastély a háború során nem sérült, de később az elhagyott, gazdátlan kastély az enyészet martaléka lett. A kastély szomorú sorsára az 1950-es évek végén figyeltek fel, és ekkor született az a döntés, hogy a Legnagyobb Magyar egykori otthonát meg kell óvni. Így elsőnek tető került az átázott falakra az 1960-as évek elejére. Ezt követték a belső felújítási munkálatok, és az épület további funkciójának meghatározása. Környei Attila kezdeményezésére Széchenyi István egykori otthonába neki, a Legnagyobb Magyarnak emléket állító kiállítás került. A munkálatok befejezése után 1973. szeptember 21-én nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum, az épületegyüttes középső, úgynevezett „Öregkastély” részében, mint a Soproni Liszt Ferenc Múzeum kiállítóhelye. A felújítási munkálatok nem fejeződtek be ezzel a nagycenki kastélyban. A következő ütemben a kastélyegyüttes keleti szárnya, az egykori istállók felújítása fejeződött be 1976-ra. 1985-ben a kiállítás területe bővült, amikor Széchenyi István igényei szerint kialakított egykori lakószárnyának felújítása fejeződött be. Ebben, az azóta „Széchenyi-szárny”-nak nevezett épületrészben kapott helyet az Országos Műszaki Múzeum kiállítása, amely a magyar ipar fejlődését mutatja be Széchenyi Istvántól a 20. század elejéig. A kiállítás 1991-ben Széchenyi István születésének 200. évfordulójára újult meg, ekkor önálló múzeumi státuszt is kapott. 2007-ben ismét a Soproni Múzeum kiállító helye lett, majd 2012. decemberétől a Nemzeti Múzeumhoz került. A kiállítás újra rendezésére 2014-ben került sor. 2014 novemberétől az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont vette át a Széchenyi István Emlékmúzeum irányítását.

Látogatóknak

Széchenyi István Emlékmúzeum

Nyitva tartás

2017. október 01. – 2018. március 31.:
Keddtől - Vasárnapig: 8.00-16.00 óra
(a pénztár nyitva tartása: 8.00-15.30 óra között)

Belépőjegyek

6 év alatt: ingyenes
Teljes árú: 1400 Ft/fő
Családi belépőjegy: 2500 Ft / család (2 felnőtt és a hozzájuk tartozó 14 év alatti gyermekek)
Diák (6-26 éves): 700 Ft/fő
Nyugdíjas (62-70 év): 700 Ft/fő

70 év felett, vagy pedagógus igazolvánnyal (igazolvány felmutatása szükséges): díjtalan

Fotó- és videójegy: 300 Ft
Tárlatvezetés (kiegészítő jegy): 8000 Ft/csoport
Audio guide: 500 Ft

 

Megközelítés: GPS-koordináták: É 47,60883 - K 16,70605

 

Széchényi Mauzóleum

Nyitva tartás

2017. október 01. – 2018. március 31.:
Keddtől - Vasárnapig: 8.00-16.00 óra
(az utolsó csoport indulása 15.00 óra)

A Mauzóleum előzetes bejelentkezés alapján látogatható. 
Látogatási szándékát az alábbi telefonszámon jelezheti: +36 99 360 023 vagy +36 30 447 1248.

 

Belépőjegyek

6 év alatt: ingyenes
Teljes árú: 600 Ft/fő
Családi belépőjegy: 1300 Ft / család (2 felnőtt és a hozzájuk tartozó 14 év alatti gyermekek)
Kedvezményes nyugdíjas (62-70 év), diák (6-26 éves): 400 Ft/fő
70 év felett (igazolvány felmutatása szükséges): díjtalan
Pedagógus igazolvánnyal (csak ha diákcsoporttal érkezik) (igazolvány felmutatása szükséges): díjtalan

 

Lovarda 

Egyéni látogatók részére vezetések: 10.30, 11.30, 12.30, 13.30 órakor indulnak

Belépőjegyek

6 év alatti: ingyenes
Teljes árú: 600 Ft/fő
Családi belépőjegy: 1300 Ft / család (2 felnőtt és a hozzájuk tartozó 14 év alatti gyermekek)
Kedvezményes nyugdíjas (62-70 év), diák (6-26 éves): 600 Ft/fő
70 év felett (igazolvány felmutatása szükséges): díjtalan
Pedagógus igazolvánnyal (csak ha diákcsoporttal érkezik - igazolvány felmutatása szükséges): díjtalan

 

Kombinát belépőjegyek

6 év alatt: ingyenes
Teljes árú: 2400 Ft/fő
Családi belépőjegy: 4000 Ft / család (2 felnőtt és a hozzájuk tartozó 14 év alatti gyermekek)
Kedvezményes nyugdíjas (62-70 év), diák (6-26 éves): 1600 Ft/fő

Megközelítés: GPS-koordináták: É 47,60179 - K 16,69743

 

Diákcsoportok részére biztosított díjmentes múzeum és Országház látogatás

Tisztelt Látogatóink! A 1502/2017.(VIII.11.) Korm. határozat újraszabályozta a diákcsoportok részére biztosított díjmentes múzeum és Országház látogatást, ezzel a 1160/2002.(IX.26.) Korm. határozat hatályát vesztette. Az ehhez kapcsolódó kitöltendő fogadónyilatkozat itt tölthető le az oldalról.