A lovarda dísznyerges termében látható nyergek, egyéb díszes felszerelések, lószerszámok nincsenek mindennapos használatban, ezek mind kiállítási tárgyak.

Az ajtótól balra haladva felvezető kantárakat láthatunk, melyeket ménbemutatók alkalmával használtak az állami méneken. Az alsó kantárok között egy díjlovagló nyereg került elhelyezésre.

Tovább haladva Bárdos György hétszeres Európa- és ötszörös Világ-bajnok fogathajtónk lipicai ménekből álló négyes fogatának díszszerszámait csodálhatjuk meg. A fogat magyar stílusú ún. fonott sallangos díszszerszámát Kathy László Debrecenben élő és alkotó népi iparművész készítette. Bárdos György 1997-ben használta utoljára a fogatán, és amikor 2000-ben visszavonult az aktív fogathajtástól, felajánlotta őket kiállítási tárgyaknak. Felettük balra Bárdos György négyes fogata látható, amint a szilvásváradi pályán bemutatót tart; mellette pedig az 1970-es években elért eredményeit ismertető tábla került elhelyezésre.

Tovább haladva nyergeket, komplett ló-felszereléseket láthatnak: a felső sorban balról egy honfoglalás-kori magyar lovas teljes ló-felszerelését, egy díjugró nyerget, egy kuruc nyerget és kantárt, az alsó sorban középen egy katonai ún. Bock-nyereg egyik változatát, melyet a rendszerváltásig a katonaság és a rendőrség lovas egységei használtak, valamint egy póni teljes ló-felszerelését. A nyergek között két–két nagykantár (két zabla van hozzá: egy sima és egy feszítő) került elhelyezésre, melyeket a magasabb szintű díjlovagláshoz használnak a lovasok.

A két ló szobor a hazai arab telivér-tenyésztésre emlékeztet minket.

A bal oldali ablakban két kocsilámpa, valamint régi versenydíjak, emlékplakettek láthatók.

A jobb oldali ablakban egy krémszínű csipkézett málhaszíj, két huszár kengyel, egy csikó zabla, Széchenyi vagy francia szárak kettes fogathoz, és különböző fajta bélyegzővasak kerültek elhelyezésre. Vannak köztük megyei bélyegzők és fajtabélyegzők egyaránt.

Az ablakok közötti részen elhelyezett normál-  és  nagykantárok (kétzablás - sportkantár) között egy western nyereg is van.

A jobb oldali ablak előtt Imperiálnak, az 1960-as évek sikeres galopp versenylovának a szobra áll. Az eredeti, teljes életnagyságú szobrát Pesten, a Kincsem Parkban lehet megtekinteni. Tenyésztési ideje alatt több mint 350 ivadéka született. Imperiál matuzsálemi kort élt meg, 29 éves korában a kerteskői ménesben altatták el. Szívét Kerteskőn temették el, csontvázát hosszú évekig Bábolnán állították ki, jelenleg Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban látható.)

A sarokban a földön egy régi mikroszkóp, egy fából készült trágyakiszedő gereblye, és két műhüvely külső része látható, melyek a mesterséges termékenyítéshez használt eszközök voltak.

A hosszú falon ismét fonott sallangos díszszerszámok kerültek elhelyezésre, melyek a nagycenki méntelep egykori ötös és kettes nóniusz fogatának voltak a díszszerszámai. Fogatbemutatók, fogatversenyek alkalmával kerültek az állami ménekre.

Előttük áll Vak Bottyán János kuruc generális lovas szobra, mely Holló Barnabás szobrászművész (1865-1917) alkotása.

A terem közepén álló asztali tárlóban különböző zablák láthatók, melyek Halasi Endre nagycenki szíjgyártó lószerszám gyűjteményéből valók.

A felső képsor körben lótenyésztésünk történetének jelentős pillanatait jeleníti meg: azt próbálja nyomon követni, hogy történelmünk folyamán - a Honfoglalástól kezdve egészen a XX. századig bezárólag – az egyes történelmi korokban milyen lófajtákkal rendelkeztünk, valamint az évszázadok során velünk kapcsolatba kerülő más népek milyen új lófajtákat hoztak hazánk területére, ezáltal milyen új lófajtákkal ismertették meg a magyarságot.