A nagycenki Hársfasor a Széchenyi-birtok közel 300 éves, egyedülálló barokk tájépítészeti alkotása, egyben országos jelentőségű természetvédelmi terület.

Az eredetileg mintegy 600 egyedből álló, 20 méter széles és 2,6 kilométer hosszú kettős hársfasort 1754-60 között lovaglóútnak építtette Széchenyi Antal felesége Barkóczy Zsuzsanna. A fasor Fertő-tó felőli végén található ligetben 1744-ben egy kis kápolnát emeltek, mellé pedig a fasor telepítésével egyidejűleg  - a kor divatjának megfelelően – remetelakot építettek. A remetelakot 1872-ben, a kápolnát jóval később 1902-ben bontották el. A kis lak helyén ma Széchenyi Béla ifjan elhunyt feleségének, Erdődy Hannának emelt vörös gránit síremléke található.

A fasor a Magyar Királyi Földművelésügyi Miniszter 80.885/1942. sz. rendelkezése és a 159/2007 (XII.27) KvVM rendelet alapján országos jelentőségű védett természeti területnek minősül. A hársfasort alkotó ingatlanok egy része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészleteket tartalmazó 14/2010. (V.11) KvVM rendelet szerint Natura 2000 terület.

A fasor közel fele ma is nagy valószínűséggel az eredeti állományból (kislevelű hárs, Tilia cordata) származik. A fasor felmérését a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kar Kert- és Szabadtér- Tervezési Tanszéke 2011-ben diszciplináris kutatás keretében végezte el, de a megújulás akkor nem kezdődött el, a fasor állapota fokozódó ütemben romlott; sajnálatos módon minden évben újabb és újabb példányok pusztultak el.

A nagycenki Széchenyi-birtok, így a Hársfasor is 2015-ben került az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. vagyonkezelésébe. A 104/2017. (II.3.) Kormányhatározat döntött a nagycenki Széchenyi-kastélyegyüttes rekonstrukciójának a folytatásáról. Társaságunk a kormányhatározat célkitűzéseinek megfelelően 2018 januárjában kezdte meg a fasor megújulásához szükséges előkészítő munkálatokat, a BCE 2011. évi kutatási eredményeinek felhasználásával.

A fasor komplex állapot vizsgálatát és a kezelési tervet a kerttörténeti és tájépítészeti szempontból az Európa-szerte nagy szaktekintélynek számító Ormos Imre Alapítvány végezte Prof. Dr. M. Szilágyi Kinga vezetésével.

A kezelési tervnek megfelelően a rekonstrukciós munkálatok első fázisát: a közvetlen balesetveszély-elhárítást, az idős, beteg, és menthetetlen fák kivágását, a koros fák szakszerű ápolási munkálatait, a generatív szaporítóanyag gyűjtését, az inváziós fajok visszaszorítását 2019/20. folyamán végeztük el. A kezelési terv értelmében következő, középtávú feladatunk a hiányzó faegyedek pótlása.

Legfőbb célkitűzésünk a hársfasor génhiteles megújítása, egységként történő kezelése, és történeti kertté nyilvánítása. A Széchenyi-hársfasor megőrzése, felújítása olyan feladatunk, melyhez mindannyiunk együttműködése szükséges; olyan egyedülálló örökségünk, amely cselekvés hiányában napról-napra pusztul. Bízunk abban, hogy a rekonstrukciós törekvéseink a kormányzati szándéknak és a kezelési terv célkitűzéseinek megfelelően, az abban meghatározottak szerinti ütemezésben tudnak megvalósulni olyan módon, hogy az elvégzendő munkákat, beavatkozásokat társadalmi szinten, széles körben is el tudjuk fogadtatni.

Óvjuk, védjük természeti értékeinket!